Judit családjával csupán névrokonok vagyunk, véleményemet, tapasztalatomat nem a vérségi kapocs miatt írom.Évtizedek óta visszatérő gerincproblémáimra a reumatológus rendszeres gyógytornát javasolt, ami jól is esett. De egy továbbképzés alkalmával – ami a már megszokott álló munkától eltérően nyolc óra ülést jelentett – megint rám tört a fájdalom. A házi patikában mindig jelenlévő izomlazítóval kúráltam magam. (Volt már, hogy ennyi is elég volt.) Negatív gerincröntgen, majd MR igazolta a gyanút: gerincsérvem van. Ítélet: fekvés, erős fájdalomcsillapító. Az, hogy leülni, felállni, menni képtelen voltam, már megszokott tünet volt. De most feküdni sem tudtam semmilyen helyzetben, és nem is a derekam fájt, inkább a jobb lábam. Eleinte a combomig, majd a térdem hátsó részéig, végül már a lábfejemig sugárzott a fájdalom. A neurológus szerint műtét nem indokolt, mivel a sérv nem nyomta, csupán érintette az ideget.
„Ezzel meg kell tanulni együtt élni.”
Háziorvosom adta meg Judit elérhetőségét. Mielőtt felhívtam, utánanéztem a McKenzie gyógytornának. Mindenütt hangsúlyozzák, hogy egyéni, személyre szabott kezelésről van szó. Első találkozásunkkor végignézte, hogy mászok ki a kocsiból, majd másfél óra elteltével, FÁJDALOM NÉLKÜL ültem vissza az autóba! Részletesen megmutatott mindent: hogyan, milyen tartással kell leülni, ülni, feküdni, felállni, felvenni, cipelni, fogat mosni, öltözni, vetkőzni, stb. Egy gyakorlatot minden órában el kellett végeznem, de el is magyarázta, miért van erre szükség. A speciális tartással már lényegesen jobban teltek napjaim, de valamiért nem haladtunk előre. Egy újabb találkozás alkalmával kisebb módosítással végeztem tovább a gyakorlatokat, és elindult a nagyon lassú javulás. Nyár végén egy újabb gyakorlatnál jeleztem, hogy az évek óta érzékeny vállam miatt abban a formában nem tudom elvégezni, amit kért. Megjegyezte, hogy a váll időzített bomba. És mielőtt utoljára megvizsgált volna, be is ütött a krach: Jobb vállam mozgásképtelen lett. Ismét Judittól kértem segítséget. Legnagyobb bánatomra nem tudott rajtam azonnal segíteni, gyulladáscsökkentő szedését javasolta két hétig és teljes kíméletet. 4-5 nap után elfogadhatóvá vált a fájdalom, és két hét után tényleg nem fájt már semmi. Azért még találkoztunk, hogy a derekam szempontjából nyugodtan engedhessen el, és kimondhassa: a gerincsérv visszahúzódott. Két hét rögzítő/erősítő torna várt még rám. Tudom, hogy mire kell figyelnem hosszabb ülés, hajlongás esetén. A vállamat pedig „helyre rakta” – erre nem tudok találóbb kifejezést.
Azóta is fájdalom nélkül élem mindennapjaimat, pedig a 30 elsősből álló osztályom nem kímél!
Bízom benne, hogy Judit tanácsainak köszönhetően nem fog ismét kiújulni sem a derék-, sem a vállproblémám.